Amikor elolvad a hó, a gyep gyakran sokkoló látványt nyújt: foltokban sárga, barnás, esetleg szürkés színű lesz. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fű elpusztult. A tél során a gyep hosszú ideig fényhiányos, levegőtlen állapotban volt, gyakran víz alatt vagy összetömörödve. A hó alatt a fű „leáll”, az anyagcseréje minimálisra csökken, a levelek elvesztik zöld színüket. Emellett a hó alatti pangó nedvesség és az oxigénhiány ideális környezetet teremt bizonyos gombás betegségeknek is. A sárgulás tehát sokszor átmeneti stresszreakció, nem végleges károsodás.
Hópenész vagy egyszerű téli kifáradás?
Fontos különbséget tenni az ártalmatlan téli kifáradás és a hópenész között. A hópenész tipikusan kör alakú vagy szabálytalan foltokban jelenik meg, a fű szálai összetapadnak, gyakran fehéres-szürkés, később barnás bevonattal. Ha a sárgulás egyenletes, nagyobb felületen jelentkezik, és nincs nyálkás, penészes jelleg, akkor nagy eséllyel nem betegségről van szó. A hópenész által érintett gyep is regenerálódhat, de lassabban, és gyakran beavatkozást igényel. A jó hír: a legtöbb esetben nem kell azonnal vegyszerhez nyúlni, a mechanikai és ápolási lépések sokat segítenek.
Az első és legfontosabb teendő: szellőztetés és tisztítás
Amint a talaj már nem tocsogós, az első feladat a gyep „fellélegeztetése”. Gereblyével vagy gyepseprűvel óvatosan fel kell szedni az elhalt növényi maradványokat, filcesedett részeket. Ez nemcsak esztétikai kérdés: az elhalt réteg akadályozza a levegő és a víz bejutását a gyökérzónába. Ha a gyep erősen tömörödött, érdemes lyuggatást (aerálást) végezni, akár kézi villával kisebb területen. A szellőztetés után a fű gyorsabban zöldül, mert oxigénhez jutnak a gyökerek, és beindul a tavaszi növekedés.
Trágyázás: mikor és mivel szabad segíteni?
Sokak reflexből azonnal műtrágyát szórnak a sárga gyepre, ami nem mindig jó döntés. Ha a fű még nem indult meg, a túl korai, magas nitrogéntartalmú trágyázás inkább árt, mint használ. Akkor érdemes tápanyagot adni, amikor a talaj már felmelegedett, és láthatóan új hajtások jelennek meg. Tavasszal kiegyensúlyozott, kifejezetten gyephez való indító trágyát használjunk, amely nitrogént, foszfort és káliumot is tartalmaz. Ez segíti a gyökérerősödést és az egységes zöldülést, nem csak a látványos, de gyenge lombnövekedést.
Öntözés és talajállapot: kevesebb gyakran több
A hóolvadás után a talaj általában bőven tartalmaz nedvességet, ezért az azonnali, bőséges öntözés felesleges. Sőt, a túl sok víz oxigénhiányt okozhat a gyökérzónában, ami tovább rontja a fű állapotát. Inkább figyeljük a talajt: ha a felső réteg kiszáradt, akkor indokolt az öntözés, de ritkábban és mélyebben. Ha a sárgulás oka a rossz vízelvezetés, érdemes hosszabb távon a talajszerkezet javításán gondolkodni, például homokos felülhintéssel vagy rendszeres levegőztetéssel.
Mikor kell újravetni, és mikor elég a türelem?
Sok esetben a besárgult gyep magától kizöldül néhány hét alatt. Ha azonban a foltokban a fű teljesen eltűnt, a talaj kilátszik, vagy a szálak könnyen kihúzhatók, akkor részleges felülvetésre lehet szükség. Ilyenkor a felületet lazítsuk fel, vessünk megfelelő fűmagot, és tartsuk enyhén nedvesen a csírázás idején. Fontos tudni: a tavaszi gyepregeneráció nem egyik napról a másikra történik. A legnagyobb hiba a kapkodás és a túlkezelés. Egy jól karbantartott gyepnek idő kell, de megfelelő lépésekkel meglepően gyorsan visszanyeri egészséges, zöld színét.