Az elmúlt évek enyhe telei után sok kerttulajdonos reménykedve figyelte az idei telet, amikor hosszabb időszakokra is –10, sőt helyenként –20 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet. Jogosan merül fel a kérdés: vajon az ilyen hideg telek valóban megtizedelik-e a kerti kártevőket, köztük a sokak által gyűlölt poloskákat, levéltetveket, csigákat és más károsítókat?
A fagy hatása a rovarokra – nem fekete-fehér kérdés
A rovarok és egyéb gerinctelen kártevők hidegvérű élőlények, testhőmérsékletük a környezethez igazodik. Elsőre logikusnak tűnik, hogy a tartós fagy pusztulást okoz, a valóság azonban összetettebb. A legtöbb kártevő evolúciósan alkalmazkodott a mérsékelt égöv teleihez, és különböző túlélési stratégiákat fejlesztett ki. A kemény fagyok valóban csökkentik az egyedszámot, de ritkán okoznak teljes kipusztulást.
Elpusztulnak a poloskák? – Mit bírnak ki valójában?
A hazánkban egyre nagyobb problémát jelentő márványos poloska (Halyomorpha halys) jó példa erre. A faj eredetileg Kelet-Ázsiából származik, de rendkívül jól alkalmazkodott az európai viszonyokhoz. A szabadban telelő poloskák közül sok elpusztul – különösen, ha nem találnak védett búvóhelyet. A házakba, melléképületekbe, repedésekbe behúzódó egyedek viszont nagy arányban átvészelik a telet. A –10 °C alatti hőmérséklet már komoly stresszt jelent számukra, de nem minden egyed pusztul el, főleg ha a fagy nem tartós. Egy hideg tél után tavasszal általában kevesebb poloska jelenik meg, de meleg idő esetén gyorsan újraszaporodhatnak.
Más kerti kártevők sorsa télen – A fagy különböző mértékben hat az egyes fajokra
Levéltetvek: a kifejlett egyedek nagy része elpusztul, de a peték túlélnek a rügyeken és a kéregrepedésekben.
Tripszek, molytetvek: érzékenyek a hidegre, számuk jelentősen csökkenhet.
Meztelencsigák: a felszínen maradók elfagynak, de a mélyebbre húzódók vagy peték túlélnek.
Talajlakó kártevők (pajor, drótféreg): a talaj szigetelő hatása miatt többnyire átvészelik a telet.
A hótakaró és a mikroklíma szerepe
Paradox módon a hó védi a kártevőket. A vastag hótakaró alatt a talaj hőmérséklete gyakran 0 °C körül marad, így a talajban telelő élőlények biztonságban vannak. Sokkal pusztítóbb a kártevők számára a hótakaró nélküli, száraz, szeles fagy, illetve az ismétlődő olvadás–visszafagyás, amely sejtkárosodást okoz.
Jelent-e megoldást egy hideg tél?
A válasz: részben igen, de önmagában nem. A kemény tél: csökkenti a kártevők induló tavaszi populációját, lassítja a tavaszi elszaporodást, előnyt ad a növényeknek a szezon elején. Ugyanakkor nem helyettesíti a tudatos kertkezelést.
Mit tehet a kerttulajdonos?
A téli fagy hatását erősíthetjük, ha: eltávolítjuk az avart, farakásokat, lomokat, ahol kártevők telelnek, komposztot rendezett módon kezeljük, tavasszal alapos metszést és törzstisztítást végzünk, támogatjuk a természetes ellenségeket (madarak, hasznos rovarok)
Összegzés
A –10–20 °C-os tél jó hír a kertészek számára, mert érezhetően csökkenti sok kártevő számát, köztük a poloskákét is. Teljes eltűnésre azonban nem lehet számítani. A természet egyensúlyra törekszik, és a túlélők gyorsan pótolják a veszteségeket. A hideg tél tehát szövetséges, de nem csodafegyver – a sikeres kártevővédelem továbbra is több tényező együttműködésén múlik.