A természetes vizeken való korcsolyázás – különösen a nagy tavakon, mint a Balaton – egyszerre romantikus, szabadságérzetet adó élmény és potenciálisan életveszélyes vállalkozás. A kérdés tehát jogos: mikor és hogyan lehet tavon korcsolyázni, felelőtlenség-e, megéri-e egyáltalán, és valóban át lehet-e menni például a Balaton egyik partjáról a másikra?
Tavon korcsolyázás és az általános szabályok
Kezdjük a legfontosabbal: a jég soha nem „csak úgy” biztonságos. A természetes jég állapota folyamatosan változik, és nincs olyan, hogy „tegnap jó volt, ma is jó lesz”. A szakmai ajánlások szerint általános szabály, hogy 10 cm vastag, homogén, átlátszó (fekete) jég kell ahhoz, hogy egy ember biztonsággal rámehessen. Korcsolyázáshoz inkább 12–15 cm az az érték, amit már viszonylagos biztonságnak lehet nevezni. Csoportos sportoláshoz, hosszabb túrához pedig még ennél is több szükséges.
Tavon korcsolyázás – Amit figyelembe kell venni
A gond ott kezdődik, hogy a jég nem egyforma vastagságú. Tavakon – különösen nagy kiterjedésűeken – áramlások, szél, források, befolyók, nádasok, kikötők, csatornák, valamint a hőmérsékleti különbségek miatt a jégvastagság méterről méterre változhat. Lehet, hogy ahol rámentél, 15 cm vastag, tíz méterrel arrébb viszont csak 5–6 cm. Ez az oka annak, hogy a „láttam rajta embereket” érv semmit nem ér.
Tavon korcsolyázás – A Balaton
A Balaton külön kategória. Bár sekély tónak számít, és hideg teleken viszonylag gyorsan befagy, kifejezetten kiszámíthatatlan. A tó hatalmas felülete miatt a szél komoly hullámzást okoz még jég alatt is, ami alulról „megeszi” a jeget. A befolyóknál (Zala, patakok), a siófoki zsilip környékén, a kikötőkben és a nádasok szélén a jég szinte mindig gyengébb. Ráadásul a Balatonon gyakori a „táblásodás”: nagy, összefüggő jégtáblák elválnak egymástól, elmozdulnak, majd újra összefagynak – ezeket a repedéseket sokszor hó fedi, így láthatatlanná válnak.
Tavon korcsolyázás – Irány a túlsó part?
És akkor a nagy kérdés: át lehet-e menni a Balatonon korcsolyával? Elméletben igen, gyakorlatban viszont ez extrém kockázat. Ehhez tartós, legalább 2–3 hetes, komoly mínuszokra van szükség, amikor a nappali hőmérséklet sem megy fagypont fölé, nincs jelentős szél, és a jégvastagságot több ponton is mérték. Ilyen körülmények Magyarországon ma már ritkák. Ha mégis előfordul, akkor is csak hivatalos engedéllyel, ellenőrzött jégen, megfelelő felszereléssel lenne értelme egy ilyen túrának. Egyedül, informálisan, „majd csak átcsúszok” alapon ez már nem bátorság, hanem felelőtlenség.
Tavon korcsolyázás – A felszerelés
A felszerelés kérdése sem mellékes. A természetes jégen korcsolyázás nem ugyanaz, mint egy műjégpálya. Alap kellék a jégszeg (két hegyes szúróeszköz a nyakban), amivel beszakadás után ki lehet kapaszkodni. Erősen ajánlott a mentőmellény vagy úszást segítő ruházat, a vízálló rétegek, a váltóruha vízhatlan zsákban, valamint az, hogy soha ne egyedül menjünk. Egy hosszabb balatoni jégtúrához már kötél, dobózsák, GPS, feltöltött telefon és pontos menekülési terv is kellene.
Tavon korcsolyázás – A veszélyek
Fontos azt is kimondani: a jég nem „megbocsátó közeg”. Ha beszakadsz, nem az a kérdés, hogy hideg lesz-e, hanem hogy mennyi időd van. Télen a vízben percek alatt izommerevség lép fel, a ruhák elnehezülnek, a pánik gyorsan elveszi az erőt. A legtöbb halálos baleset nem azért történik, mert valaki nem tud úszni, hanem mert nem tud kijönni a jég alól.
Akkor érdemes-e egyáltalán tavon korcsolyázni? Igen – de csak tudással, alázattal és önkorlátozással. Kisebb tavakon, ahol a jégvastagság ellenőrzött, sokszor fantasztikus élmény. A Balaton viszont nem játszótér, hanem félreeső körülmények között egy komoly természeti erő. Aki ezt tiszteletben tartja, az ritkábban kerül bajba. Aki nem, az gyakran mások életét is kockára teszi a mentés során.